Szerintünk ezek voltak eddig a hálószövő legjobb pillanatai.

Habár mindössze három éve debütált a mozivásznakon Pókember legújabb inkarnációja, a Tom Holland által megformált falmászó gyorsan belopta magát sokak szívébe, mától pedig már ötödik alkalommal ölti magára a pókszerkót. Az Idegenben alcímre keresztelt második szólófilmje kapcsán úgy döntöttünk, hogy összeszedjük, aztán kronológiailag, rangsor nélkül sorba állítjuk a karakter eddigi legjobb, esetleg valamilyen okból kifolyólag leginkább emlékezetes jeleneteit a Marvel Moziverzumban. Lássuk hát a végeredményt! 

1. Peter Parker színre lép (Amerika Kapitány: Polgárháború)

Peter és Tony Stark jelenete a kis queens-i apartmanban egy olyan pár perc, amely felett képtelenség elsiklani. Az őszinte, gyermeteg és ártatlan Peter első felbukkanása a Marvel Moziverzumban tökéletesen elkapta a képregényekben sokak nagy kedvencének számító karakter esszenciáját – legyen szó akár arról, amikor az „ösztöndíjjal” járó pénzügyi támogatásra kérdez rá, akár „a nagy erő nagy felelősséggel jár” újragondolásáról a focis példával. A Tom Holland és Robert Downey Jr. közötti kémia pedig egyszerűen pazar: szegény Tom annyira izgult anno a forgatáson, hogy elfelejtette a megfelelő pozíciót a felvételhez, amit Downey egy improvizált sorral („Ideülnék, úgyhogy vidd arrébb a lábad”) kiválóan megoldott.

2. „Rugdalózós!” (Amerika Kapitány: Polgárháború)

A Marvel Moziverzum részeként a Polgárháború repteres akciójelenetében láthattuk először kosztümben a hálószövőt. Noha a történelmi pillanatot a második előzetes legvégén már felfedték, akadt még így is bőven remek momentum Pókember számára a megannyi hős között utána is. Sólyom, Bucky és Amerika Kapitány ellen is megmutatta, mit tud, Hangya legyőzésében pedig végül a Star Wars-rajongása döntötte le szerencsétlen Scottot a lábáról.

3. Gyakornokoskodás (Pókember: Hazatérés)

Peter kettős életét a suliban és Pókemberként tökéletesen ábrázolja a karakter első szólófilmje. Rengeteg jelenet igyekszik bemutatni, hogy mennyire nehéz dolga is van ennek a tizenöt éves srácnak másodéves gimisként, miközben legfőbb vágya megfelelni Tonynak, és ezzel felvételt nyerni a Bosszúállók soraiba. Erre jó példa a film elején helyet kapó montázs, mikor Peter a csengőszó hallatán először hagyja maga mögött az iskola kapuit, hogy aztán egész nap a maga ügyetlen módján vigyázzon a környékbeli kisemberekre. (Ráadásul a jelenetet a Blitzkrieg Bop teszi igazán emlékezetessé a Ramones előadásában.)

4. „Ha tényleg így érzed, akkor pláne add vissza” (Pókember: Hazatérés)

A Hazatérésben rendkívül jól tartotta egyensúlyban a forgatókönyv a bizonyítani vágyás közben csetlő-botló és olykor kissé meggondolatlan, valamint a habár fiatal, mégis felelősségteljes Pókember karakterét. A kompos balhét alapvetően Peter vakmerősége okozta (sokatmondó, hogy az incidens utáni első kérdése az utasok épségére irányul...), amely miatt kijárt neki az „atyai pofon” Tonytól. Mind Peter, mind Tony szemszögéből egy kulcsfontosságú pillanat kettejük vitája, melynek eredményeként végül Peter rádöbben, hogy nem a ruha teszi az embert.

5. Terror a zöld lámpára várva (Pókember: Hazatérés)

Nemcsak a Hazatérés, hanem a teljes Marvel Moziverzum egyik legfeszültebb jelenete Peter és a Keselyű kocsikázása, amely során Toomes a lányát és annak újdonsült barátját fuvarozza az iskolai bálra. Közben pedig szép lassan ráeszmél, hogy a srác a hátsó ülésén bizony pont az a mitugrász, aki az eddigi balhéit is szabotálni próbálta. Holland és Keaton alakítása, valamint az ügyes játék a közlekedési lámpa piros és zöld színeivel egy hátborzongató jelenetet varázsoltak a filmvászonra. Főleg, hogy a közönség közvetlenül előtte jött rá Peterrel együtt a film nagy csavarjára az ajtót nyitó Toomes személyében.

6. Gyerünk Peter, gyerünk Pókember (Pókember: Hazatérés)

A Hazatérés egyik legdrámaibb és legfontosabb jelenete Peter számára, mikor a film végén a Keselyű elleni küzdelemben a törmelék alá ragad. Egyedül, segítség nélkül végre rájön arra, hogy saját magának kell helytállnia mind tizenéves srácként, mind bűnüldöző szuperhősként. Talán az eddigi egyik legjobb alakítását nyújtotta Tom Holland ezekben a képregényből átemelt percekben, és számomra egyértelműen ez az a pillanat, amikor megszületik a Marvel Moziverzum Pókembere.

7. Peter visszautasítja Tony ajánlatát (Pókember: Hazatérés)

Peter végső döntése, mikor visszautasítja Tony ajánlatát a Bosszúállókhoz való csatlakozásról (miután egészen addig másra sem vágyott gyakorlatilag), a film egyik legerősebb pillanata. Az addig történtek hatására belátja, hogy még érnie kell bőven a Bosszúálló létre, különben is, ő inkább a kisembereket szeretné védelmezni Queens felhőkarcolómentes utcáin, mint a barátságos és közkedvelt Pókember. Olyan őszinte mosollyal mond nemet a Vaspók-ruhára és a hírnévre, hogy a film akár itt, az új Bosszúállók-létesítményt elhagyva is véget érhetett volna, tökéletes befejezés lenne.

8. Pókember a New York-i csatában (Bosszúállók: Végtelen háború)

A Végtelen háborúban a készítők az „oszd meg és uralkodj elv” alapján kisebb csoportokra osztották fel a rengeteg szereplőt, ami akár a kiválóan megírt párbeszédekben, akár a közös harcjelenetekben és kombókban nagyszerű lépésnek bizonyult. Tony, Doctor Strange, Bruce, Wong és Peter remek kémiát alkotnak egymással a közös jeleneteikben, és habár a falmászó ekkorra már felbukkant egy csapat- és egy saját moziban is, Pókember-rajongóként hatalmas vigyor terült el az arcomon a film elején helyet kapó New York-i ütközet során. Pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy ez a karakter valaha a fent említett hősökkel osztozik majd a képernyőn, és itt mégis úgy dolgozik össze a Marvel Moziverzum nagyágyúival, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. 

9. Tony „lovaggá” üti Petert (Bosszúállók: Végtelen háború)

Mikor Peter már csak a két titán, Tony és Strange társaságában marad a fánkszerű űrhajón, az a film magasan leginkább szórakoztató és emocionálisan erős részei közé tartozik. Valahol a kettő egyvelege, amikor Tony lovaggá üti Petert, és hivatalosan is előlépteti a Bosszúállók tagjává. Még ha ennek talán nem is ez a legünnepélyesebb módja és helyszíne, az újonc Bosszúállóról le lehet olvasni, hogy mekkora megtiszteltetés érte, és rezzenéstelen arccal, a rá jellemző óriási felelősségtudattal áll készen az előttük álló megpróbáltatásokra.

10. „Nem ölelgetlek, csak kinyitom az ajtót” (Bosszúállók: Végjáték)

Ezt mondta Tony a Hazatérés elején az ifjonc Peternek, mikor Lipcséből a queens-i lakáshoz visszaérve elváltak útjaik. Mi sem mutatja tökéletesebben, milyen hosszú utat tett meg kettejük kapcsolata mindössze néhány film során, mint hogy a Végjáték legszebb, sok előadáson üdvrivalgással és tapssal is fogadott mozzanatai közé tartozik az a már közel sem félreértett ölelés. Tony, aki Morganre második esélyeként hivatkozik Peter halála után, most a lehető legőszintébben öleli magához az események hatására érthető módon kissé megszeppent fiút. Ezt látva még szívszorítóbb az összecsapás végkimenetele. 

A karakter második szólófilmje, a Pókember: Idegenben július 4-től látható a hazai mozikban. A kommentek között ne habozzatok megírni, hogy ti a Tom Holland által megformált hálószövő mely jeleneteit szeretitek legjobban!