Kertvárosi boszorkányság.
A WandaVision a hetedik epizóddal egy igen fontos fordulóponthoz érkezett. Nagy leleplezésekben és húsvéti tojásokban ezúttal sem szenvedtünk hiányt, azonban a fináléhoz közeledve még így is rengeteg olyan kérdés lóg a levegőben, melyeket közelebbről megvizsgálva nem kizárt, hogy a nyúl ürege sokkalta mélyebb, mint azt elsőre gondolni mertük volna.
Csattanós finomságok
A visszacsettintés, avagy ahogyan az MCU-ban nevezik, pitty, pár résszel korábban már megkapta a neki kijáró rivaldafényt, mindez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy innentől kezdve maximum csak a kispadon fogunk találkozunk vele. Wanda reggeli müzlije, a Sugar Snaps ugyanis bármennyire is tűnjék tápláló reggelinek, azért mégis nehéz megfeledkezni arról, miszerint a csettintés milyen kihatással volt Wanda mentális állapotára, így a jelenlegi eseményekre is.
Photonisztikus belépő
Csak idő kérdése volt, hogy Monica Rambeau végül mikor tesz szert a képregényekből ismerős képességeire, melyekkel mondhatni most már egy ligában játszik Wandával. Vagy legalábbis kiegyenlített esélyekkel néz szembe vele. Monica újabb érintkezése a Hex-szel a látványon felül más érdekességeket is tartogatott számunkra, hiszen a kupola belső színvilága már idejekorán előrevetítette, hogy nem Wanda itt az egyetlen, akinek köze van a Westview-ban történő eseményekhez.
Spektrum színre lép
Noha Monica újdonsült szupererejéből egyelőre csupán kis ízelítőt kaptunk, azért egy klasszikus szuperhőslandolásra – mely Deadpool szerint ugye rossz hatással van a térdekre – csak futotta a készítők részéről. A hőssé válás rögös útja mellett nehéz lett volna nem észrevenni Monica öltözetét, mely célját tekintve bár egészen másra készült, ám küllemét elnézve ettől még csodálatos visszautalás Spektrum képregényekben viselt jelmezére. A karakter kék fényben játszó szeme és a körülötte felcsapó energiahullám pedig egyaránt arra enged következtetni, hogy a Marvel Moziverzumban is képes lesz elnyelni, létrehozni és manipulálni a különböző energiákat, valamint a testét energiává alakítva fénysebességgel közlekedni, akár az űrben is.
Üdvözlet a Nexusban
Egy ideje már tisztában vagyunk vele, hogy a WandaVision eseményei szorosan kapcsolódnak majd a Doctor Strange folytatásához, így ha valaki esetleg hiányolta volna a konkrétabb összefonódásokat, az most végre fellélegezhet, mivel az “egyedülálló antidepresszáns”, azaz a Nexus kapszula (ami állítólag képes arra, hogy “odaláncoljon téged a saját valóságodhoz - vagy amelyikhez szeretnéd”) reklámja jóval többről szól, mint elsőre látszik. Először is érdemes tisztáznunk, hogy pontosan mi is az a Nexus.
A Nexus (teljes nevén Nexus Of All Realities, szabad fordításban nagyjából Minden Valóság Nexusa) legelőször 1972-ben a Fear című képregény lapjain bukkant fel, és lényegében egy olyan dimenziók közti átjáró, mellyel az összes létező valóságba belépést nyerhetünk. Egyesek szerint ez a szintén idén érkező Lokihoz is kapcsolódni fog, hiszen ott debütál majd a Time Variance Authority nevű szervezet, melynek feladata, hogy kiküszöbölje az esetleges rendellenességeket a multiverzumban – a Skarlát Boszorkány vagy éppen Agatha Harkness pedig könnyen felhívhatja magára a figyelmüket.
További érdekesség, hogy a Nexus a floridai Everglades mocsárvilágában található, amit a Man-Thing nevű lény őriz. A nagy termetű, lassú mozgású, empatikus humanoid lény első felbukkanására még 1971. május 1-én került sor, néhány hónappal azelőtt, hogy a DC olvasók először találkozhattak volna a már nevében is kísérteties hasonlóságot mutató Mocsárlénnyel.
Sötét tudományok
Agnes, vagyis az Agatha Harkness pincéjében található titokzatos varázskönyv mibenlétét illetően sokakban merülhetett fel egyébként jogosan a gondolat, hogy amit látunk nem más, mint A S.H.I.E.L.D. ügynökeiben, illetve a Runawaysben már megannyi probléma forrásaként is felfogható Darkhold (valószínűleg ez lehet az a bizonyos könyv, ami a Doctor Strange-ben az Ősmágus magángyűjteményéből hiányzott). Ám figyelembe véve a Nexusra tett utalást, az sem elképzelhetetlen, hogy az említett könyv valójában a Shuma-Gorath. Erről röviden annyit érdemes tudni, hogy Dormammuhoz hasonlóan a Shuma-Gorath is egy interdimenzionális lény, aki a képregényekben nem egyszer összeakasztotta már a bajszát – jobban mondva a csápjait – Strange dokival.
Vissza a feladónak
Az epizód záró képsoraiban végre beigazolódott: Wandát tényleg irányítja valaki a háttérből – egyelőre legalábbis nagyon úgy tűnik, hogy igazából a Kathryn Hahn által alakított Agatha áll a Westview-ban történtek mögött. Ez a személy pedig a kezdetektől fogva ott volt az orrunk előtt. Noha már hetek óta nyilvánvaló volt, hogy Agnes többet tud a kelleténél, az eseményeket a háttérből mozgató boszorkány végül mindig úgy alakította azokat, hogy a gyanúnk bár megmaradt, ám minden esetben volt valami vagy éppen valaki, akire rá tudtuk aggatni a bűnös jelzőt. Wanda esetében pedig különösen nem érheti szó a ház elejét, amiért az apró gyanakodáson kívül nem igazán szentelt túl sok figyelmet a nyilvánvalóan megkreált álomvilágnak. Ugyanis, ha jobban megfigyeltük Agatha kézmozdulatait, akkor pontosan ugyanazt az elmetrükköt figyelhettük meg, amit anno a Maximoff lány is használt már nem egyszer az MCU-béli pályafutása során.
Üdv a kis kedvenceim között
Akik nem voltak elég türelmesek, azok könnyen lemaradhattak a WandaVision legelső stáblistás jelenetéről. A rövid bejátszás során nyilvánvalóvá vált, hogy immáron Monica is tud vagy legalábbis sejt valamit Agathával kapcsolatban. Még mielőtt azonban nagyon megörülhettünk volna, Monica szemei lila színűre változtak, ami erősen azt sejteti, miszerint Wandához és Evan Peters Higanyszálához hasonlóan, most már ő is egyike a boszorkány házi kedvenceinek. Vagy éppen csak annyi fog történni, hogy elfeledteti velük ezeket a friss felfedezéseket, tovább borzolva a nézők idegszálait.
Összeállította: Gaál Alexander
