Különös döntés volt ezekre a színészekre pont ezeket a szerepeket ráosztani.

Megszokhattuk már, hogy bizonyos képregénykarakterek vászonra adaptálásakor a készítők szakítanak a hagyományokkal és új, modern megjelenést álmodnak meg egy-egy szuperhősnek vagy antagonistának. Az ugyanakkor különösen furcsa, amikor egy már létező figura dizájnját vagy személyiségjegyeit ruházzák át valaki másra. Az alábbi öt esetben pontosan ez történt.  

Tilda Swinton (Doctor Strange, Bosszúállók: Végjáték)

• akit játszott: Ősmágus (Yan)
  
• akit játszania kellett volna: Holdsárkány (Heather Douglas)

Az Ősmágus többnyire egy koros ázsiai férfiként jelent meg a képregényekben, Scott Derrickson rendező viszont úgy vélte, hogy ez az archetípus az évek során túl elcsépeltté vált, ezért mindenképp valami újat szeretett volna kipróbálni. Így került a képbe az extravagáns megjelenéseiről híres, ezúttal teljesen kopaszra borotvált Tilda Swinton. A színésznő alakítása az egyik legjobb dolog volt a 2016-os Doctor Strange-ben, a vérbeli képregényrajongók figyelmét ugyanakkor nem kerülhette el a Holdsárkánnyal való hasonlósága. Drax, a Pusztító lánya nemcsak vizuálisan emlékeztet nagyon az Ősmágus ezen inkarnációjára, de az is összeköti őket, hogy mindketten a Végtelen Kövek egyikének őrzői voltak, továbbá a kimért, nehezen megközelíthető személyiségüket tekintve is rokonságot mutatnak egymással.

Jacob Batalon (Pókember: Hazatérés, Bosszúállók: Végtelen háború, Bosszúállók: Végjáték, Pókember: Idegenben)

• akit játszott: Ned Leeds
• akit játszania kellett volna: Ganke Lee

Habár Jacob Batalont mindenki Nednek szólítja a Marvel-filmekben, elég egyértelmű, hogy mind ez idáig Miles Morales geek haverját, Ganke-et formálta meg a nagyvásznon. A két figura gyakorlatilag teljesen megegyezik egymással, az egy ideig a Vészmanó gúnyáját viselő Ned Leeds ugyanakkor nem is állhatna távolabb Peter Parker gimnáziumi jóbarátjától. Milesra nézve kissé sértő is, hogy ilyen átlátszó módon nyúltak le tőle egy mellékszereplőt. Hozzá kell tenni, hogy a színész korábban azt nyilatkozta, nagyon örülne neki, ha a karaktere idővel Vészmanóvá avanzsálna, és mivel Batalon nemrég büszkén mutatta meg látványos fogyását a közösségi médiában, nem teljesen elképzelhetetlen, hogy egy nap valódi Ned Leeds válik majd belőle.

Angourie Rice (Pókember: Hazatérés, Pókember: Idegenben)

• akit játszott: Betty Brant
• akit játszania kellett volna: Gwen Stacy

A Rendes fickókkal berobbanó Angourie Rice Betty Brant szerepét kapta meg az új Pókember-filmekben, ami több szempontból is váratlan lépés volt a stúdiók részéről. Betty a képregényekben J. Jonah Jameson titkárnőjeként, később pedig riporterként tevékenykedett, és többnyire a rövid barna frizurája volt az egyedi ismertetőjegye. Nem egészen világos, hogy Jon Watts rendező miért döntött úgy, hogy a nagyvásznon egy Gwen Stacy-hasonmást csinál belőle. Rice castingjával, a karakter hajviseletével és ruhatárával (beleértve az ikonikus fejpántot), valamint azzal, hogy Betty az újvilági Gwenhez hasonlóan egy gimibe jár Peter Parkerrel, a Sony és a Marvel feleslegesen zavarta össze a nézőket, akiknek már így is számos drasztikus változást kellett megszokniuk a szereplőgárdát illetően.

Tessa Thompson (Thor: Ragnarök, Bosszúállók: Végjáték)

• akit játszott: Valkűr (Brunnhilde)
• akit játszania kellett volna: Caiera

Tessa Thompson 2017-ben csatlakozott a Marvel Moziverzumhoz az asgardi Valkűr szerepében, ami azért volt furcsa, mert a megjelenése, a Sakaar bolygón elfoglalt pozíciója és a Hulkhoz fűződő kapcsolata miatt sokkal inkább a Hulk világa (Planet Hulk) történetben bemutatkozó Caiera illett volna a színésznőhöz, mely képregény részben a Thor: Ragnarök alapját is szolgáltatta. Az iszákos, beszólogató attitűdjével az írók ugyan adtak némi egyedi fűszert a karakterhez, Thompson felbukkanásakor a mai napig emlékeztetnünk kell magunkat rá, hogy Valkűrt, nem pedig Caierát látjuk a vásznon.

Hannah John-Kamen (A Hangya és a Darázs)

• akit játszott: Szellem (Ava Starr)
• akit játszania kellett volna: Fehér Tigris (Ava Ayala)

A Vasember-ellenlábas Szellem esetében Kevin Feige teljesen elszakadt a képregényektől, ott ugyanis az eredetileg férfi karakter amolyan ipari szabotőrként és zsoldosként tört borsot a szuperhősök orra alá különleges gúnyájának segítségével, melynek révén bármilyen szilárd felületen át tudott hatolni. A Hangya és a Darázsban ezzel szemben tragikus sorsú nőként mutatkozott be, aki egy szörnyű baleset következtében vált anyagtalanná, és ennek terhét egész életében cipelnie kellett. Hannah John-Kamen ugyan nem volt rossz a szerepben, az Ava Ayala-féle Fehér Tigris valahogy sokkal közelebb állt ehhez az alakításhoz. Nemcsak külsőleg passzolt volna jobban a figura, de a két nő háttértörténetében is sok hasonlóság fedezhető fel, köztük a szeretett rokon tragikus halála (Szellemnek a szülei, Fehér Tigrisnek a bátyja veszíti életét), illetve az is, hogy egyikük sem ura teljesen az erejének, így az időnként átveszi felettük az irányítást.   

Összeállította: Szatyina Dávid