Történelemhamisítás.

Figyelem, az alábbi írás SPOILEREKET tartalmaz A S.H.I.E.L.D. ügynökei S07E04-re vonatkozóan! Csakis saját felelősségre olvasd tovább!

A múlt heti könnyed kaland után a dolgok ismét sötét, pontosabban fekete-fehér fordulatot vettek, amit ezúttal még Coulson ügynök rendkívül szórakoztató narrációjával is megfűszerezett az alkotógárda.

Coulson sérülése után várható volt, hogy ha nem is minden, de bizonyos dolgok alaposan a fejük tetejére fognak állni, amit az írók ezúttal egyfajta negyedik falat is ledöntő módon ábrázoltak azzal, hogy az aktuális epizód java részét fekete-fehérben láthatjuk, miközben Coulson időről időre frappáns vagy éppenséggel aggódó narrációval dobja fel az enélkül egyébként nem kifejezetten eseménydús cselekményt. Jóllehet kissé túlzok azzal kapcsolatban, hogy semmi izgalmas nem történik a csapattal: a fő történetszál valóban nem sokat mozdul előre, de az aktuális küldetés egy rendkívül fontos tárgy A-ból B-be való eljuttatása, aminek a noiros körítés legalább úgy kellett, mint Lokinak a Tesseract.

De haladjunk csak szépen sorban. Miután Coulson sikeresen meggyőzte Sousa ügynököt arról a tényről, hogy ő bizony a jófiúk közé tartozik, vagyis neki nem sok köze van a majdnem végzetes következményekkel járó reaktor incidenshez, Sousa ugyan kétkedve, de bizalmat szavaz neki, így hát kezdetét is veszi az újabb időre menő hajsza. Vagyis kezdetét venné, ha Coulsonnál lenne az az eszköz, amit újdonsült társával együtt Los Angelesbe kellene leszállítaniuk egy bizonyos Howard Starknak. Ennek ellenére gond egy szál se, mivel egy Enoch-nak köszönhető kapcsolatfelvétel után Yo-Yo és Deke amolyan magánnyomozós stílusban az aktuális MacGuffin után erednek, csakhogy az említett tárgyat rajtuk kívül mások is keresik. Bár a szállítmányt nem, de Deke-et sikerül elrabolniuk, akinek ezúttal magát kell majd valamilyen agyafúrt módon kihúznia az újabb csávából.

Eközben Coulson Sousával az oldalán a Los Angelesbe tartó vonaton minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy ha nem is barátságot, de bizalmat építsen ki az sokat látott ügynökkel. A vonatutat és ezzel együtt az eredeti tervet persze megzavarja néhány magát keménynek gondoló verőember, így mikor már valóban szorulni kezdene a hurok, Daisy és Mack mondhatni segítő kezet nyújtanak, hogy aztán innentől inkább levegőben folytassák az utat Los Angelesbe. Miután a titokzatos tárgy Sousával együtt biztonságba kerül, a nagy kérdés innentől kezdve már csak annyi, hogy mi lesz a korábban lefektetett egyik legfontosabb szabállyal, miszerint nem keltenek hullámokat a múltban, vagyis nem avatkoznak be olyan történelmi eseményekbe, amelyek később komoly kihatással lehetnek a jövőre nézve.

Mivel Sousa, aki már az ötvenes években rájött, és le akarta leplezni a Hidra jelenlétét a S.H.I.E.L.D.-ben, az általuk eddig ismert történelemben életét veszti az átadás után, ezért Mack jóváhagyásával végül úgy határoznak, hogy megmentik az életét, kerül, amibe kerül. Csakhogy a szituáció közel sem ennyire egyszerű, ugyanis Carter ügynök volt partnere gondol egyet, és csak azért is egyedül megy el a találkozóra, ahol persze már várják őt a Hidra emberei. Ezalatt Deke szemtől szemben találja magát titokzatos elrablójával, aki ki más is lehetne, mint az időközben férfivé érett Hidra fejes, Wilfred Malick, aki parancsba adta Sousa kiiktatását. Szerencsére Malick hisz a régimódi betyárbecsületben, vagyis nem felejtette még el, hogy Deke nagyjából húsz évvel korábban megmentette az életét, így hát aztán elengedi őt.

Az epizód és ezzel együtt az aktuális évad eddigi legnagyobb csavarja ekkor még hátravan, ugyanis Sousa sikerrel teljesíti a küldetését azzal, hogy átadja Stark kapcsolatának a titokzatos tárgyat, ám nem sokkal ezután annak rendje és módja szerint le is puffantják, majd a holttest egy közeli medencében landol. Ezzel pedig akár véget is érhetne a karrierje, ám mint rövidesen kiderül, a golyót kapott fickó nem ő, hanem Coulson volt, aki a kronikom fejlesztéseknek hála játszi könnyedséggel vállalja magára egy hulla szerepét. A történelemhamisítás után a csapatnak immár Sousával a fedélzeten újabb időugrást kell végrehajtania, aki örömmel tapasztalja, hogy még nem került a túlvilágra – és noha Coulson némileg tisztázza számára a felállást, ez mit sem változtat azon a tényen, hogy immáron ő is időtlen időutazóvá vált.   

90%

A tetőtől talpig noirba öltöztetett kaland nemcsak látvány, de hangulat tekintetében is abszolút hozta a műfajtól kötelezően elvárható sajátságokat, ezzel pedig nemcsak a befejező évad, de talán az egész sorozat egyik legjobb és legegyedibb epizódjának lehettünk szem- és fültanúi.

A S.H.I.E.L.D. ügynökei korábbi epizódjainak kritikái:

A S.H.I.E.L.D. ügynökei S07E03
A S.H.I.E.L.D. ügynökei S07E02
A S.H.I.E.L.D. ügynökei S07E01

Pozitívum

(+) Hamisítatlan noir hangulat
(+) Coulson narrációja
(+) A stáblistás jelenet, ami alaposan előrelendítheti a történéseket

Negatívum

(-) Enoch kispados szerepe
(-) Howard Stark cameójának sajnálatos elmaradása

Gaál Alexander