Képregény után most könyvben is megismerhető Stan Lee életútja magyarul.
A blog látogatói valószínűleg már többé-kevésbé tisztában vannak Stan Lee Marvellel ápolt kapcsolatát, a képregényiparra gyakorolt hatását vagy egyszerűen csak popkulturális jelentőségét illetően. Az viszont, hogy ki mennyire ismeri a pályáját, családi hátterét, vagy éppen karaktereinek társadalmi vonatkozásait, természetesen eltérő lehet. A korábban megjelent Fantasztikus életem képregény után, most magyarul is elérhetővé vált Stan Lee közel sem elfogult életrajzi könyve, amely akadémikus igényességgel tárja fel a szerző életútját és karrierjét, miközben képregény-történelmi és gazdasági tablóként is nagyszerűen teljesít.
Bob Batchelor könyve nem fél messziről indítani: egészen a kis Stanley Lieber megszületése előttről kezdi a történetet. Erre szükség is van, hogy pontosabb képet kapjon az olvasó, honnan, milyen szociokulturális közegből is érkezett Mr. Lee. Családi háttere, és főleg édesapja folyamatos munkaproblémái alakíthatták ki munkamániáját, aminek köszönhetően szinte haláláig megmaradt kreatív és aktív alkotónak. Ugyanakkor nemcsak a családi mintákat hozta magával, hanem az általános korszellem és a korabeli gazdasági miliő is jelentősen befolyásolta személyiségét, munkamorálját – meg persze az általa megteremtett ikonikus figurákat is. Batchelor remekül érzékelteti ezeket a hatásokat. Nem életrajzi regényről van szó, mégis erős atmoszférateremtéssel dolgozik, így a szövege hiába támaszkodik tényekre, szárazabb adatokra és gazdasági kimutatásokra, végig meglehetősen olvasmányos, könnyen fogyasztható marad.
A könyv igyekszik kronologikus sorrendben végigmenni Lee karrierjén, kezdve onnan, hogy asszisztensként bekerül a Timely Comics szerkesztőségébe, a legnépszerűbb karaktereinek születési körülményein át, a későbbi fiaskókat érintve, egészen élete utolsó szakaszáig. Ez az időrendi sorrend azonban képes megbomlani, amikor egy-egy fejezet tematikusan visszacsatol valamilyen korábbi eseményre. Ezek a kitérők elkerülhetetlenek, hogy a gyakran komplex képregénypiaci változások összefüggéseiben is jól követhetőek legyenek. A többször is megismételt jelentős események leírásai, újra és újra előforduló információk vagy szófordulatok viszont kicsit redundássá, önismétlővé teszik a jól felépített szöveget – noha szükségszerűen, és nem is feltétlenül zavaró módon.
(Bob Batchelor és Stan Lee a Cincinatti Comic Expón, 2016. szeptember. Fotó: Suzette Percival)
Az életrajzi könyv legfontosabb pillanatai azok, amelyben a szerző kicsit részletesebben is rávilágít, hogy miben rejlik Stan Lee és a Marvel (beleértve annak elődcégeit is) valódi jelentősége. Ilyen például, amikor elkezdték megszorongatni az örök rivális DC-t, az újszerű képregényalkotási folyamat, a Marvel-módszer kialakulása, a Comics Code tudatos feszegetése, vagy éppen a rajongókkal való kapcsolattartás fontosságának felismerése. A legérdekesebb és legizgalmasabb momentumok pedig akkor jelentkeznek, amikor Batchelor a kevésbé közismert, nem egyszer meglepő tényeket veszi elő. Hogy kik dolgoztak titkon a Timely berkein belül a DC-nek (oké, ez talán ismertebb lehet), hogy milyen szerepe volt a második világháborúnak Lee és a képregénypiac életében, hogy miként fonódott össze a szervezett bűnözés a ponyva- és képregénykiadással, vagy hogy egyáltalán mi volt az a Stan Lee Media?
Aki azonban egy szirupos, túlromantizált, szentimentális Stan Lee fényezést vár a könyvtől, az lehet, hogy csalódni fog. Egy jó életrajzhoz híven Batchelor nem fél beemelni könyvébe a Lee-vel kapcsolatos ellentmondásosabb, megkérdőjelezhetőbb dolgokat. Hogyan mószerolta be közvetve egykori (és későbbi) kollégáit, hogyan bukott hatalmasat a Stan Lee Media-val, vagy éppen miként válhatott a köztudatban a Marvel legnépszerűbb karaktereinek megalkotójává, holott rajzolóinak is hasonlóan fontos szerepe volt a megteremtésükben. De ezekkel az ügyekkel kapcsolatban sincs semmi rosszindulat vagy gúny a szerzőben, sőt. Lee gyakran egy naiv, könnyen megvezethető, de a végletekig lojális, lelkes, nagy teherbírású, jó kedélyű és energikus figuraként jelenik meg, aki hibái ellenére is tiszteletre méltó.
A Delta Vision magyar kiadásának igazán megsüvegelendő pontja, hogy Vitális Szabolcs fordítása végig következetes az erőskezű lektori és szerkesztői munkának is köszönhetően. Nincsenek önkényesen lefordított címek, vagy a hivatalos magyar verzióknak ellentmondó karakternevek, és még az eltérő médiumokban előforduló különbségeket is figyelembe veszi. A kötet részét képezi egy fotómelléklet is, ami azonban a méretezés és a fekete-fehér nyomtatás miatt kevésbé tudja betölteni a funkcióját. Érdemes nagyon vigyázni a könyvre, mert a papír minősége miatt fokozottan sérülékeny, így aki különösen érzékeny a könyvei állapotára, óvatosan kezelje.
A Stan Lee – A Marvel-univerzum atyja aprólékos, tartalmas könyv, ami legalább annyira jelentős képregénytörténeti tanulmány, mint amennyire pontos életrajz. Nem csak a Marvel rajongóknak kötelező olvasmány, de azok polcáról sem hiányozhat, akiket általánosságban érdekel a képregény- és popkultúra.
Laki Péter
