Bírom én ezt egész nap.

Az immár ötödik hete tartó Út a Végtelen háborúig projekt keretében heti bontásban vesszük végig filmről filmre a Marvel Moziverzum közel tíz éve tartó menetelését. Múlt héten az első Thor kalandot veséztük ki, a kihívás legújabb állomása pedig az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló. Fogadjátok legújabb írásunkat!

Előzmények - Nem lehet örökké futni

A Vasember és A hihetetlen Hulk népszerűsége után a Marvel úgy döntött, addig üti a vasat, amíg még meleg, így 2008 őszén bejelentették a következő három filmet: a Vasember folytatást, a Thort és az Amerika Kapitányt. A címekből pedig egyértelművé vált, hogy gőzerővel robogunk egy Bosszúállók film felé – amire aztán a 2011-ben bemutatott Amerika Kapitány alcíme (Az első bosszúálló) rá is erősített.

Az ötlet azonban korábbra nyúlik vissza, azokba az időkbe, amikor még kósza gondolat sem volt a Bosszúállók megfilmesítése. Nem titok, hogy az összes eddig felvonultatott karakter közül Amerika Kapitánynak van a legrégebbre visszatekintő, és egyben legkevésbé sikeres filmes múltja. Az első róla szóló, 15 epizódból álló, közepesnek értékelhető filmsorozat 1944-ben látott napvilágot (amit egyébként a Carter ügynök egyik jelenetében remekül ki is figuráznak), ezt követte egy rendkívül rosszul sikerült film 1979-ben, majd egy még annál is rosszabb 1990-ben. Ahogy ezek alapján látható, bőven volt mit tisztára mosni a karakter erősen meghurcolt filmes múltjában.

Már a kilencvenes évek végén tervben volt a Marvelnél egy saját készítésű Amerika Kapitány-film tető alá hozása, ami végre visszaállíthatta volna a karakter renoméját, de a projekt aztán félbemaradt, köszönhetően egy éveken át elhúzódó jogi vitának. 2003-ban végre lezárult a pereskedés, és 2005-ben a Marvel elegendő tőkéhez jutott (kölcsön formájában) ahhoz, hogy többek közt Steve Rogers történetét is filmvászonra vihesse. Amikor ismét előkerült a téma, akkor Jon Favreau és Louis Leterrier szintén érdeklődött a film iránt. Favreau több humort szeretett volna használni, így némi mérlegelés után inkább a Vasembert választotta, Leterrier jelentkezése pedig el lett utasítva (ő később A hihetetlen Hulkot kapta), így az Amerika Kapitány rendezői székébe végül Joe Johnston került.

Szereposztás és forgatás - Bírom én ezt egész nap

A film főbb szerepeire a stábot 2010 első felében válogatták össze. Ahogy azt a 30 érdekességet taglaló cikkünkben olvashattátok, eleinte Chris Evans mellett szerepelt a jelöltek listáján többek között Will Smith, Channing Tatum, Sebastian Stan, Chad Michael Murray, Jensen Ackles és még számos más színész neve is. Chris Evansban annyira bíztak a készítők, hogy meghallgatás nélkül nekiadták a szerepet, azonban ő többször visszautasította az ajánlatot, félve attól, milyen következményei lehetnek akár a sikernek, akár a bukásnak. Végül elvállalta a feladatot, de a jelöltek közül Sebastian Stan sem maradt parlagon, ő Bucky szerepét kapta meg.

A főgonosz Vörös Koponyát, polgári nevén Johann Schmidtet az ilyen szerepekben többnyire brillírozó Hugo Weaving alakította, míg a morózus, és a szuperkatona-projekt iránt kissé szkeptikus Phillips ezredes szerepét Tommy Lee Jones kapta. Hayley Atwell olyan nevek elől happolta el Peggy Carter karakterét, mint Keira Knightley vagy Emily Blunt, és alakítása akkora sikert aratott, hogy később saját sorozatot is kapott. A Carter ügynök közvetlenül az Amerika Kapitány után játszódik (olyannyira közvetlenül utána, hogy az első jelenetsor azonos a film utolsó világháborús jelenetével), és két évadot élt meg. A műsort és Az első bosszúállót a címszereplőn kívül Howard Stark karaktere is összekötötte, az őt megformáló Dominic Coopert kis- és nagyvásznon is egyaránt élvezet volt nézni, ahogy fürdik a '40-es évek Tony Starkjának szerepében.

A filmet 2010 júniusában kezdték forgatni, számos angol és amerikai helyszínen, többek közt Londonban, Liverpoolban és Los Angelesben. Felmerült annak a gondolata is, hogy 3D-ben vegyék fel, de Johnston egy napnyi (saját bevallása szerint rémálomba illő) tesztelés után elvetette ezt az ötletet, és inkább a 2D-s felvételek utólagos 3D-be konvertálása mellett döntött. A forgatás a korábbi filmeknél jóval tovább tartott, 2010 júniusában kezdték el a rögzítést, és egészen év végéig zajlottak a munkálatok, majd 2011 első hónapjaiban még utófelvételeket készítettek.

Mindeközben a film speciális effektjein 13 különböző cég is dolgozott egyidejűleg. Az egyik legnagyobb kihívás Steve Rogers szérum előtti, csenevész fizikumának előállítása volt, amit számos felvétellel, színészi trükkökkel és természetesen nem kevés digitális utómunkával oldottak meg. De nem volt egyszerű a Vörös Koponya életre keltése sem, ami rengeteg sminket, maszkot és utómunkát is igényelt.

Amerika Kapitány végül kis csúszással, az eredeti premierdátum után közel 2 hónappal, 2011 júliusában érkezett a mozikba. A disztribútor az a Paramount Pictures volt, amelyik A hihetetlen Hulkot kivéve a korábbi MFU filmeket is terjesztette. Ez volt a negyedik és egyben utolsó film, ami a Paramounthoz került, köszönhetően az időközben létrejött Disney-Marvel üzletnek, ami után a Disney az összesen hat filmre szóló Marvel-Paramount szerződés maradék két filmjének terjesztői jogait megvásárolta a stúdiótól.

Fogadtatás – (…) a gyenge tudja az erő értékét, és van benne együttérzés

A film vegyes fogadtatásra talált. Bevételi szempontból sikernek számított a 140 millió dolláros gyártási költségekkel szembeni 370 millió dolláros bevételével, a kritikai hangok viszont megoszlottak. A legtöbb kritikus 70-80% közelire értékelte, de voltak, akik kimondottan csalódottak voltak a filmet illetően, mások pedig felesleges kitöltő történetnek kategorizálták a mostanra már mindenki által nagyon várt Bosszúállók előtt.

Holott az Amerika Kapitány hozza mindazt, amit egy karakter eredetfilmjének hoznia kell.  A képi világ, a korhűség, a színészek alakítása és a narráció is lenyűgöző, a figurák személyisége és motivációja kristálytiszta, az ellenség pedig valóban méltó ellenfél. Mesei motívumok szempontjából is szépen felépített: a szegény ember árva fia, a legkisebb fiú, aki tiszta és nemes lelke, valamint kitartása miatt méltóvá válik, és lehetőséget kap arra, hogy beteljesítse sorsát. Ellenfele tulajdonképp önmaga torzult formája: Schmidt és Rogers ugyanazt a szérumot kapták, ugyanúgy hatalmas erőre és állóképességre tettek szert, az egyetlen eltérő pont a személyiségükben, a lelkükben van. Az Amerika Kapitány egy tanmese arról, hogy a belső értékek és a nemes szív mennyivel többet ér minden külcsínnél, arról, hogy a jó felül tud kerekedni a legnagyobb gonoszon is, és egyben mese az áldozathozatalról.

Mindemellett a film nagyon szépen tiszteleg a képregényes gyökerek előtt is, többek közt a Howling Commandos megjelenésével, valamint számos easter eggel. Az Amerika Kapitány szerepe az MFU-ban vitathatatlan, hiszen eredettörténetként egy fontos karakter megszületését mutatja be, de még érdekesebb akkor, ha hozzámérjük a folytatásokhoz. Tony, Thor és Hulk mellett Steve Rogers is óriási fejlődésen és lelki formálódáson fog keresztülmenni a Végtelen háborúhoz vezető út során, és ennek a fejlődésnek az átlátásához elengedhetetlen a kiindulópont ismerete. 

Végszó

Az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló tökéletes záróakkordja volt az első fázis eredettörténeteinek, és egyben szépen megalapozta a folytatást, az első közös filmet is. A felvezetést egyébként annyira komolyan vették, hogy a stáblista utáni jelenetben - a mostanra már kötelezővé vált Nick Fury-féle drámai felvezető párbeszéd után - egy komplett kedvcsinálót is kaphattunk a következő évben érkező Bosszúállókról.

Végül, de nem utolsósorban: nem hanyagolhatjuk el a Tesseract megjelenését sem, hiszen az eddigi érintőleges szerepén túl (A Vasember 2-ben Howard Stark rajzán, valamint a Thor végén) most először került központba, mint a cselekmény egyik mozgatórugója. Bár ezen a ponton még nem nagyon sejthettük, hogy a történet egészen Thanosig fog nyúlni, de utólag nézve ez volt az első nagy mérföldkő a Végtelen kövek felé vezető úton.

75%

Az Út a Végtelen háborúig sorozat jövőheti állomásában a Marvel Moziverzum első legnagyobb mérföldkövéhez érkezünk, ami nemcsak lezárta az első fázist, de emberek millióit rántotta bele egycsapásra ebbe az univerzumba, ráadásul hatása máig jelentős és érezhető a filmiparban. 

Rékasi Nóra

Az Út a Végtelen háborúig cikksorozat előző részei:

Út a Végtelen háborúig - 04. rész
Út a Végtelen háborúig - 03. rész
Út a Végtelen háborúig - 02. rész
Út a Végtelen háborúig - 01. rész