Út a Végtelen háborúig - 2. rész: A hihetetlen Hulk

2018. január 07. - Marvel Magyarország

Kakukktojás a Marvel Moziverzumban?

roadtoiw-2.jpg

Az Út a Végtelen háborúig címet viselő kritikasorozatunk keretein belül hétről hétre átvesszük a Marvel Moziverzum eddig megjelent darabjait, ezúttal azt vizsgálva, mennyit tudtak hozzátenni a közel tíz éve épített világ nagy egészéhez. Miután legutóbb átvettük a mindent elindító Vasembert, ezen a héten A hihetetlen Hulk van soron.

Előzmények - Sikeres kezdet

Ahogy már láthattuk, a Marvel kockázatos húzása a Vasemberrel nagyon is bejött. A nézők és a kritikusok egyaránt imádták a filmet, ami anyagilag is kiemelkedően teljesített: a 140 millió dolláros költségvetéssel szemben 200 millió dolláros bevétel volt a nyitóhétvégén világviszonylatban, amivel minden idők egyik legsikeresebb mozifilmjének számít. A film összbevétele végül jócskán meghaladta a félmilliárd dollárt, a Marvel pedig annyi év sikertelenség után végre fellélegezhetett, bebizonyosodott, hogy jó az irány.

A Marvel Studios vezetőjének, Kevin Feige-nak a kezdetektől az volt az álma, hogy végül egy Bosszúállók-film születhessen, de az ide vezető úton okosan kellett haladni: nem lehetett mindent egy lapra feltenni, fontos volt, hogy az egyes karakterek filmjei önállóan is megállják a helyüket és igény szerint folytathatóak legyenek. A Vasemberrel szinte egy időben a Bosszúállók egy másik tagjának történetét is útjára indították, így került a mozikba 2008. júniusában A hihetetlen Hulk.

Előzmények - Miért pont Mokány?

A választást a helyzet hozta. Ahogy már előző cikkünkben is említettük, Thor és Amerika Kapitány nem lett volna jó döntés: utóbbi karakterét eléggé megtépázta a tévés múlt, Thor pedig túl ismeretlen és kockázatos volt (ne feledjük, amikor 2001-ben Sam Raimi és Stan Lee összefogtak, és benyújtották a 20th Century Foxnak egy Thor-film koncepcióját, a Fox fejesei azzal hajtották el őket, hogy semmi szükség egy újabb Herkulesre), az pedig még nyilvánvalóbb volt, hogy a Marvel nem fog önálló női szuperhőssel kísérletezni az első fázisban. De ennél is fontosabb szempontnak bizonyult Hulk múltja.

Hulk ugyanis a popkultúra egyik ikonikus alakja, a húsz legfontosabb képregény karakter egyike, aki mögött ezek mellett rendkívül erős filmes múlt is állt. A hetvenes évek végén két sikeres film is született kedvenc zöld óriásunkról, amit aztán öt évadnyi tévésorozat és három újabb egész estés film követett Bill Bixby-vel és Lou Ferrignoval a főszerepben. Az Incredible Hulk a képernyőn is nagyon népszerű volt a gyerekek és felnőttek körében egyaránt, így az ezredforduló elején, az első képregényadaptációk sikere után adta magát az ötlet, hogy kell egy Hulk mozi. Az Universal (pontosabban a stúdió mögött álló Comcast) egyike volt azoknak a vállalatoknak, akik korábban kihasználva a Marvel szorult anyagi helyzetét, megvásárolták néhány karakter jogait. Így került hozzájuk a Hulk mellett Howard, a kacsa, valamint Vasember is (utóbbit 1996-ban továbbadták a Foxnak, majd onnan kerültek 2006-ban a Marvel Studioshoz).

Az Universal Studios tehát egy Hulk film mellett döntött, a rendezői székbe Ang Lee került, Bruce Banner szerepét Eric Bana kapta, és 2003-ban a mozikba került is került a produkció, ami, bár anyagi értelemben sikeresnek számított, óriási csalódást okozott a rajongók körében. A karakter jogai ezután 2006-ban visszakerültek a Marvelhez, azonban egy fontos kitétellel: a disztribúciós jogok az Universalnál maradtak, ami azt jelenti, hogy a Marvel nyugodtan felhasználhatja a karaktert akár önálló filmhez, akár mellékszereplőként, de a Hulk-filmek kizárólagos forgalmazója az Universal lesz.

Ez ma már probléma, hiszen a Marvel Studios a Disney tulajdonába tartozik, a Disney pedig finoman szólva is elég nagy cég ahhoz, hogy a forgalmazást megoldja házon belül, azonban ne feledjük, hogy 2008-ban még nem ez volt a helyzet. A filmek forgalmazása nagy anyagi felelősséggel is jár, csak a legnagyobbak tudják megengedni maguknak, hogy ezt a feladatot maguk oldják meg, a kisebb cégek mindegyike szerződést köt valamelyik nagy stúdióval a forgalmazást illetően. 2008-ban pedig a Marvel Studios még egy önálló, de kis vállalat volt, így a filmjeik forgalmazásának jogait kénytelenek voltak külső partnerekkel megoldani, mert önerőből erre nem lettek volna képesek. Így lett a Vasember-filmek, valamint később az Amerika Kapitány forgalmazója a Paramount, és így volt nagyon kényelmes megoldás az is, hogy a Hulk disztribútori jogai az Universalnál maradtak.

Az tehát, hogy a Feige a Vasember után másodikként Hulk mellett döntött, összetett lépés volt: egyrészt fontos volt a 2003-as film által okozott rossz szájízt kimosni a rajongókból. Ha a Hulkot hosszú távon a Bosszúállók tagjaként kívánták használni, akkor helyre kellett állítani a karakter reputációját. Másrészt viszont meg kellett ragadni a lehetőséget, hiszen az egyik legismertebb és legkedveltebb Marvel karaktert kapták vissza.

01oincrivelhulk.jpg

„Leave me alone”

A képregényekért és az Incredible Hulk sorozatért egyaránt rajongó Louis Leterrier már a Vasember rendezői székére is pályázott, de Feige ehelyett az új Hulkot ajánlotta fel neki. A rendező az Ang Lee-féle verzió ismeretében eleinte vonakodott, de mikor megnyugtatták, hogy nem azt kell folytatnia, elvállalta a feladatot. Leterrier törekedett a képregényhűségre, ragaszkodott hozzá, hogy az általa fontosnak tartott képregénykockák mindegyike bekerüljön a filmbe.

A történet első forgatókönyvírója Zak Penn volt, azonban a végső verziót – szerencsére – nem neki köszönhetjük, hanem a Bruce Banner szerepét is megkapó Edward Nortonnak. Norton Leterrierhez hasonlóan gyerekkorától imádta a Hulk képregényeket és a sorozatot is. Amikor Leterrier és Feige megkereste a szereppel, nem volt elragadtatva az ötlettől, mivel az előzményfilmet egy súlytalan, a gyökereitől elszakadó, sehonnan sehova se tartó alkotásnak érezte, ilyesmihez pedig nem kívánta a nevét adni. A rendező és a stúdió azonban megnyugtatták, hogy korántsem a Lee-féle sztori folytatása a tervezett irány, így végül hajlandó volt elvállalni a szerepet – azzal az aprócska feltétellel, hogy belenyúlhat a forgatókönyvbe. Norton végül teljesen figyelmen kívül hagyta a Lee-féle eredettörténetet, és kvázi új alapokra helyezte a filmet. 

Az új sztoriban Hulk ellenfele a Förtelem. Emil Blonsky egy remekül összerakott, érthető motivációval bíró karakter, aki – szemben a hadsereggel – végre valóban méltó ellenfél Hulk számára. Blonsky szerepét Tim Roth kapta, bár a Marvel és Norton eredetileg nem őt választotta volna, de végül jó döntésnek bizonyult. Roth szintén nagy rajongója volt a nyolcvanas évek Incredible Hulkjának, és a szerepet elsősorban a gyerekei kedvéért vállalta el.  A kora ellenére is energikus, ambiciózus és arrogáns Ross tábornok szerepét Leterrier a szintén Hulk-rajongó William Hurtre osztotta, Betty Ross bőrébe Liv Tyler bújt.

A filmet végül két héttel a Vasember forgatásának befejezése után, 2007 júliusában kezdték forgatni és három hónap múlva, novemberben fejezték be. A jelenetek többségét Kanadában vették fel, ezt követte még több hónap utómunka, CGI és vágás.

Az eredetileg több mint kétórásra tervezett film végül 108 perces lett. A legfontosabb vágás a karakter előtörténetét illetően történt: az a közel 70 percnyi anyag, amiben Bruce kutatását és a balul elsült kísérlet következményeit, valamint a menekülés első éveit mesélték volna el, gyakorlatilag teljes egészében a vágószoba padlóján végezte. Ezeket a jeleneteket azonban végül nagyon kreatívan használták fel, és a főcím zene alatti rövid képsorok formájában, villanásszerűen mesélik el az előzményeket, anélkül, hogy feleslegesen rabolnák az időt a valódi történettől.  

img.jpg

„Hulk... SMASH!”

A hihetetlen Hulk végül a Vasember után másfél hónappal, 2008 júniusában debütált, és a várakozásokat felülmúló siker lett – bár tegyük hozzá, hogy ez azért alakult így, mert a Lee-féle előzményfilm miatt az említett várakozások nem voltak valami magasra pozícionálva. A 150 millió dolláros költségvetésű film végül az első hónapban több mint 250 millió dollárnyi bevételt hozott, és ami ennél is fontosabb, a kritikusoknál is pozitív visszhangra lelt. Bár nem ez lett minden idők legjobbként aposztrofált képregény adaptációja, de átlagban 65-70%-ra értékelték, ami reálisnak mondható, figyelembe véve a film erősségeit és hibáit.

Leterrier és Norton végre egy erős és hiteles Hulkot hoztak a Marvel Moziverzumába, a képregényes alapokat figyelembe véve. A történet és a karakter egyaránt alkalmas volt arra, hogy önálló folytatást kapjon, és arra is, hogy akár egy nagyobb univerzum részeként jelenjen meg a későbbiekben, attól függően, hogy a Marvel Moziverzum útja merre visz tovább. Sikerült Hulk karakterét rehabilitálni és új alapokra helyezni, mindezt ráadásul úgy, hogy hosszas eredettörténet-mesélés és ismétlés helyett a tényleges cselekményre lehetett fókuszálni, ezáltal egy akciódús végeredményt kaptunk.

Emellett tisztelegtek az ikonikussá vált sorozat és a képregényes forrás előtt is. Hogy mást ne mondjunk, ott van például a lila nadrág, amit Betty szerez Bruce-nak, vagy a Förtelemmel való harc során bevetett taps (a thunderclap), amivel Hulk eloltja a helikopter felé tartó tüzet, de maga a Hulk név születése is bekerült a filmbe – az egyik szemtanú jellemzi ezzel a szóval először, innen ragad rá a továbbiakban a Hulk név (a Hulk szó az angol nyelvben nagydarab fickót, melákot jelent, magyarul a képregényekben eleinte Mokány néven fordították). Többek között még az átalakulás első jeleként felizzó zöld szem sem véletlen, ez a tévésorozatból lett átemelve.

Érdekességek

Ha Marvel és cameo, akkor természetesen mindenki azonnal Stan Lee-re gondol, teljesen jogosan. Számos Marvel karakter (így többek közt Hulk) atyjának megjelenése ezúttal is kihagyhatatlan gag, sőt, az itteni a legjobb cameói közé tartozik. De a filmben egy másik nagy név is helyet kapott, mégpedig Lou Ferrigno, aki az Incredible Hulk szériában magát Hulkot formálta meg.  A jelenlegi történetben kettős szerepet kapott: egyrészt ő adta Hulk hangját (ahogy a Bosszúállókban is), másrészt egy apró cameo erejéig biztonsági őrként teljes testi valójában is felbukkant.

l-incredibile-hulk-v1-514771.jpg

Univerzumépítés

Bár A hihetetlen Hulk teljes mértékben megállja a helyét önálló filmként, mégis gondoskodtak róla, hogy számos olyan alapot rejtsen magában, amire később valami nagyobbat lehet építeni. Így került bele ebbe a történetbe is a S.H.I.E.L.D., akik Ross tábornok segítségére vannak a Hulk utáni hajszában, valamint a Stark Industries. A film végén pedig megjelenik maga Tony Stark, aki felfedi Ross előtt a célt, és kvázi Feige szavait és céljait közvetíti a nézők felé: „Építünk egy csapatot.” Ez az ikonikus jelenet adott először kóstolót abból, mit is jelenthet a közös Marvel Moziverzum, előrevetítve az ebben rejlő lehetőségeket. (Igaz, később ugyanez a jelenet ellentmondásba került a Marvel aktuális irányával, így utólag a Thor DVD-k egyik extrájaként, egy kisfilmben írták át az itt látottak mondanivalóját.)

Ha pedig a filmes univerzum építéséről van szó, akkor nem szabad megfeledkezni az egyik kivágott jelenetről sem, melyben a Ross tábornok elől menekülő Bruce, a benne lakó szörnyetegtől rettegve úgy dönt, öngyilkos lesz. Az Északi-sark környékén jár, ahol végső elkeseredésében pisztollyal próbálja főbe lőni magát, de a Hulk megállítja. A záró képsorokban egy lezúduló jégfalat látunk, és egy villanásra Amerika Kapitány jégfalba fagyott teste is feltűnik. Ez az easter egg eredetileg Leterrier tervének része volt, egy kis felvezető kapocs lett volna a később bemutatni szánt karakterhez, de végül kivágták (hasonló easter egg került be a Vasemberbe is, ahol a Kapitány pajzsának replikája hever Tony asztalán). A Bosszúállókban viszont vélhetően pont erre az esetre utal Bruce akkor, amikor Natashának beszél róla, hogy még a halál árán is próbált megszabadulni Hulktól.

Hulk Marvel Moziverzumbeli jelenlétében, illetve az univerzum integritásában ugyanakkor két nagyobb töréspont is volt. Egyrészt, a későbbi filmekben, mint az ismeretes, Edward Norton szerepét Mark Ruffalo vette át. Bár nem Hulk az egyetlen karakter, akinél színészcsere történt (például a Vasemberben James Rhodest alakító Terrence Howardot is leváltották, de erről majd jövőhéten), viszont ennyire jelentős szereplő esetében nem volt még példa változtatásra. A másik egységességet illető probléma Hulk értelmi képességeit illetően áll fenn. A Norton-féle Hulk bár szörnyeteg, de jóval tudatosabb, sokkal inkább képben van, és mind értelmi szintjét, mind pedig beszédkészségét illetően fejlettebb, mint később a Ruffalo-féle Hulk lett. A karaktert a Bosszúállókban jelentősen átformálták és szellemileg is visszavetették a korábbi megjelenéséhez képest, ezek a változtatások pedig (a színészváltással együtt) utólag jelentősen elszigetelik A hihetetlen Hulkot a filmes univerzum többi darajbától.

A hihetetlen Hulk megítélése eléggé ambivalens. Miközben az univerzumépítés szempontjából a megjelenésekor fontos szerepe volt, utólag, a többi filmet látván már kilóg a sorból és a módosítások miatt a korábbi jelentőségéből is veszített. Talán ennek tudható be, hogy bár a hibái ellenére egy alapvetően jó filmről van szó, mégis nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Marvel Moziverzum egyik legkevésbé kedvelt darabjának számít, amit nem gyakran emelünk le a polcról egy újrázás érdekében.

60%

Rékasi Nóra


A cikksorozat előző része: Út a Végtelen háborúig - 01. rész

A bejegyzés trackback címe:

https://marvelmagyarorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr3913555945

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.